Sajtóközlemény PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Nagy Gábor   
2011. március 30. szerda, 13:58

 SAJTÓ ÖSSZEFOGLALÓ

az
Érd és térsége jövője a csatornaépítés és fenntarthatóság tükrében
c. konferenciáról
 
A Konferencia helye: Érd, Polgárok Háza
A Konferencia ideje: 2011. február 25. 10.00 óra
 
Az elhangzott szakmai előadások rövid összefoglalói:
  1. Kisgyörgy Lajos – BME Út és Vasútépítési Tanszék
Érd főközlekedési útjaival való és javasolt fejlesztései
 
Az M7 autópálya érdi csomópontja túlzsúfolt, a keletkező járműsorok az autópálya forgalombiztonságát is veszélyeztetik. A csomópontot elkerülő autósok nagy számban zúdulnak Törökbálintra, annak élhetőségét jelentősen csökkentve. A probléma hosszútávon megfelelő kezeléséhez a térség kapcsolatrendszerének átfogó, koncepcionális rendezése szükséges, amivel a BME 2009-ben készített koncepcióterve foglalkozik. A koncepciótervvel összhangban a kapcsolatrendszer egyszerű, rövidtávon megvalósítható bővítésével elérhető a forgalomlebonyolódás minőségének jelentős, hosszútávra megoldást jelentő javítása. A szükséges beavatkozások megvalósíthatóságának vizsgálata jelenleg folyik.
  1. Kiss-Illés Mónika – Hinterland Zrt.
Érd város-építési helyzete, kibontakozási lehetőségek
 
Érd városa történeti kialakulását foglalja össze az előadás, majd a történeti kialakulás során létrejött városszerkezetből fakadó infrastrukturális és városszöveti problémákra világít rá.
 
  1. FŐMTERV Zrt.
Érd és térsége csapadékelvezetési problémái
 
Az előadás keretében Érd és térsége csapadékelvezetési problémáinak aktualitásai, illetve ennek Érd távlati fejlődésére kiható hatásai kerülnek ismertetésre, röviden bemutatásra. A csapadékvíz elvezetés korunk aktuális problémája függetlenül attól, hogy szárazabb és csapadékosabb időszakok váltják egymást. A csapadékelvezetés, vízrendezés helyes kezelése kihatással van egy térség fejlődésére, fejleszthetőségére. Az elmúlt években ezzel a kérdéssel az Önkormányzatok kevésbé foglalkoztak, viszont az elmúlt évek eseményei mára a kiemelt témák közé sorolják ezt a kérdést. A problémák lokális szinten a lakossági érintettség alapján válnak egyre élesebbé, a megoldást viszont Önkormányzati, Állami szinten azaz a Vízgyűjtő területi kiterjedésének megfelelően kell keresni. A klímaváltozás hatásait, a városok beépítettségének lefolyásviszonyainak változását, a védendő vagyoni értékek növekedését, kockázatvállalást, a városfejlesztési elképzeléseket mind együttesen kell figyelembe venni a témakör vizsgálatakor. Érd esetében a problémák folyamatosan jelentkeznek és egy-egy csapadék eseményt követően nem ritkák a városban a jelentős károk. Problémát okoznak a feltörő talajvizek is, amely szintén összefüggésben vannak a csapadékkal illetve talajvíz utánpótlódással. Az előadás a helyzet bemutatásán, értékelésén keresztül kíván megoldási irányt mutatni az elvégzendő szakmai feladatok felvázolásával a térség fejlesztésében közreműködők számára. Érd és térségének csapadékelvezetési problémái már jelen vannak a hétköznapokban, mielőbb meg kell kezdeni a beavatkozásokat, mert az elvesztegetett idő a nem egységes komplex gondolkodás csak fokozhatja a problémákat károkat.
Miért kell foglalkozni a csapadékvíz-elvezetéssel
1)      Csapadékviszonyok változása
2)      2010-es év tapasztalatai
3)      A lefolyási viszonyok változása és az összegyülekezési idő csökkenése
4)      Elöntések gyakorisága és problémái
5)      Beépítések változása, természetes lefolyások elépítése
6)      A változások együttes hatása Érd és térségére
Megoldási javaslatok, lehetőségek
1)      Vízgyűjtő területi szintű hidraulika-hidrológia elemzés (befogadó – hálózat)
2)      Csapadékvíz gazdálkodás
3)      Kockázatelemzés
4)      Városrendezési eszközök
Feladatok
1)      Helyzetelemzés és helyzetértékelés
2)      Megvalósíthatósági tanulmány, műszaki-gazdasági-környezetvédelmi vizsgálatok
3)      Vízelvezetés és útépítés összhangjának a megteremtése
4)      Beruházástervezés (finanszírozás, térbeli és időbeli megvalósítás)
5)      Engedélyezési tervek, engedélyeztetés,
6)      Pályázati lehetőségek feltárása, pályázás
7)      Megvalósítás (tendereztetés, kivitelezés)
8)      Működtetés, Üzemeltetés
 
4.      FŐMTERV Zrt.
Érd és térsége közlekedési kapcsolatai – vasút, utak, belső úthálózat helyzete
Érd helyzete a Budapesti régióban egyedülálló és különleges a közlekedési adottságait, lehetőségeit és kihívásait tekintve.
Geopolitikai helyzete, külső hálózati adottságai rendkívüliek szemben a feszültségekkel terhes belső, település szerkezeti adottságokból eredő hálózatával.
Mi lehet a kitörés iránya? Egy biztos, csak komplex, minden közlekedési módot egyenrangúan kezelő, de területenként differenciáltan hierarchizált közlekedési rendszer mentén keresendő a válasz.
Az előadásban e gondolatsor mentén kívánok egy-egy irányt, vagy konkrét lehetőséget felvillantani.
 
  1. Eszes Zsolt – Inwatech Kft.
Az érdi tervezett szennyvíztisztítási technológia és különösen a fermentor bemutatása, további lehetőségek a város számára
A tenderen nyertes ajánlat elsődlegesen üzemeltetési költségeiben emelkedett ki a többiek közül. Ez annak, a világ számos helyén már megépült ciklikus szennyvíztisztítási és újszerű biogázt termelő technológiák műszaki adottságainak köszönhető, melyeket adott esetben az INWATECH Kft. tervezett be. A világ vezető technológiáihoz tartozó, Érden is alkalmazott szennyvíztisztítási és biogázt termelő rothasztási megoldások hátterében jelentős interdiszciplináris tudás, számos referencia létesítmény és a tervezést valamint megvalósítást biztosító hiteles társaságok húzódnak. Ha az építés-kivitelezési folyamat nem szenved törést bármely okból kifolyólag, jó minőségben és időben üdvözölheti majd új létesítményét Érd, mely többlet energiatermelést is képes biztosítani a városnak a nem túl távoli jövőben.

  1. Anton Attila – MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet
Az iszap elhelyezés lehetőségei – Érd hulladék gazdálkodása
A kommunális szennyvíziszapok hasznosítása, ártalmatlanítása ma Magyarországon alapvetően kétféle módon történik: trágyaszerként való alkalmazás a mezőgazdaságban, valamint depónián való elhelyezés. Míg az előbbit nem igazán növelte eddig a szennyvíziszap komposztálása – elsősorban a jogi háttér miatt -, amely során a növények számára harmonikus tápanyagellátást biztosító termésnövelő (és talajjavító) anyag nyerhető, addig az utóbbit az EU nem nézi jó szemmel. Nem használjuk még ki a szennyvíziszap rekultivációs célú hasznosításában, illetve a más biohulladékokkal történő együttes kezelésében rejlő potenciálokat. Néhány szóban áttekintjük a lehetséges perspektívákat.
 
Sütő & Homola, 2009
Sütő V, Homola A. Szennyvíziszap hasznosítás, elhelyezés jelene és jövője Magyarországon. 2009.
Megjelent interjú: